Ne követelőzz velem! Ne állíts elém teljesíthetetlen feltételeket! Ne
hidd magadról, hogy te vagy a Magasságos, mert azzá csak a szerelmem
tett. Nélküle éppen olyan szürke flótás vagy, mint bárki más. Nem
érdekel, hogy féltesz, és féltésből ne taposs rám!Az emberek különbözőképpen viselkednek, amikor dühösek. Van, aki
beharapja az ajkát, elvörösödik, talán még ökölbe is szorítja a kezét,
de nem szól egy szót sem, hanem haragját visszafojtja. Mások szabad
folyást engednek mérgüknek, kiabálnak, vagdalkoznak, és már azzal sem
törődnek, ha igazságtalanok a másikkal szemben. Pedig nem volna szabad
igazságtalanságra igazságtalansággal válaszolnunk. (...) Függetlenül
attól, hogy ki milyen képet alkot rólam, hogyan szidalmaz, vagy éppen
túlzottan dicsér, én az vagyok, aki vagyok, és ezen senki a világon nem
tud változtatni, csak én magam!Hogyan lehetséges az, hogy az emberek ilyeneket mondanak egymásnak, és
az adott pillanatban komolyan is gondolják; aztán egyszerűen
elfeledkeznek minden kimondott szavukról?saját:Nagyon haragszom. El sem tudom mennyire. Ezért pazaroltam el rád az életemből ennyi időt? Mondd mire volt ez jó? Kinek? Neked? Hát tessék. Engem felejtsd el! Többet nem látsz.